TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS KÖZÉPISKOLÁBA KÉSZÜLŐKNEK
2017. október 14-től. 

bővebben itt
jelentkezési lap itt

 

Ebédbefizetés

Kedves Szülők, Diákok,

Árak:

7.-8. osztály 396.-Ft

9.-13. osztály 408.-Ft

ebédrendelés 

Ebédrendelési információk

Tankönyv

Kedves diákok!
Tankönyvrendeléssel továbbra is forduljatok bizalommal a lakótelepi könyvesbolthoz.
Malek Katalin
Könyvesbolt
Patkó u.9.
06702001267.
malekkatalin@gmail.com

Tanulói részvétel

TR logo_v

Az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI a Tanulói részvétel fejlesztése az iskolában projekt mintaiskolája.

A megvalósításban az NCTA és az IFA támogatásával a budapesti II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziummal együtt veszünk részt.

A program facebook oldala

norvégalaplogó

TÁMOP 3.1.5

ujmagy

Pedagógusképzések, a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben

az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI-ben

Időtartam:
2010.augusztus 1.-2012.október 1.
Társadalmi Megújulás Operatív Program
TÁMOP -3.1.5-09/A-1-2010-0061 

Kedvezményezett: Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI (2040 Budaörs, Szabadság út 162.)

Támogatási összeg: 16.000.000.-Ft

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Szakmai beszámoló

nfu

esza

www.esza.hu

Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület

Ügyfélszolgálat: 1/273-4250



Iskola történet

2012. január 23. hétfő, 11:26 adminisztrátor
Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 22
ElégtelenKitűnő 

Az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
1964-2004

(részlet a gimnázium 40 éves évkönyvéből)


Az előzmények (1961-1964)


A hatvanas évek elején az első nagy demográfiai hullám elérte a középiskolás korosztályt. Budapest középfokú intézményei egyre nagyobb számban nem tudták fogadni Pest megye továbbtanulni vágyó fiataljait.
Budaörsön az 1961/62-es tanévben dolgozók levelező tagozatán beindult a gimnáziumi képzés, a szentendrei Móricz Zsigmond Állami Gimnázium kihelyezett tagozataként. A 63 gimnáziumi tanuló közül 42 szerzett bizonyítványt. Megkezdődhetett az oktatás – a hiánypótlások után – az új, Rózsa utcai épületben.
A beiskolázási gondok megszüntetésére megyeszerte létrehozták a tizenkét osztályos, általános iskolával közös igazgatású gimnáziumokat. Így 1964. január 20-án a Művelődésügyi Minisztérium határozata alapján egy gimnáziumi osztály indítására kapott engedélyt Budaörs.
Az elképzelések csak jóval később váltak valóra, a közgazdasági osztály 1986-ig, az új, önálló gimnáziumi épület 1989-ig váratott magára. De addig sok minden történt…


Általános Iskola és Gimnázium, Budaörs (1964-1980)


Budaörsön tehát 1964. szeptember 1-jén 59 nappali tagozatos diák kezdte meg tanulmányait. A szentendrei kihelyezett levelez ő tagozat is budaörsi irányítás alá került, így a 171 levelez ős hallgatóval együtt összesen 230 tanuló iratkozott be a gimnáziumba. A Rózsa utcai épületben kezdődött az oktatás.
Az akkori törvények értelmében a gimnázium fenntartása, valamint a gimnáziumi tanárok kinevezése megyei hatáskörbe tartozott. A kinevezési jogkör 1971-ben a munkáltatóhoz került, kivéve az igazgatót. Az igazgató kinevezése csak 1986-ban, a fenntartással együtt lett a helyi tanács feladatköre.
1964-ben tehát a nevelőtestület igazgatója Bandur Aladár volt, de az általános iskolai tanári álláshelyek mellé a Pest Megyei Tanács az első évben 4 új középiskolai státuszt biztosított.
Az 1967/68-as tanévben tettek a nappali tagozatos diákok először érettségi vizsgát. A 36 tanuló közül 6-ot vettek fel valamilyen egyetemre vagy főiskolára (2 tanulót a műszaki egyetemre, 1-et az orvosira, 2-őt műszaki, 1-et mezőgazdasági főiskolára). A 16,67 %-os felvételi arány egy fiatal gimnáziumtól igen jó teljesítménynek számított. 1972-ig a felvételi mutatók (felvettek száma az érettségizettek számához viszonyítva) átlagosan 10 % (11,1) körül mozogtak.
Az első években a sport területén születtek kiemelkedő eredmények. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött a Központi Sportiskolával (KSI), melynek kihelyezett tagozataként tartották nyilván. Különösen az atléták remekeltek, a középés hosszútávfutók Iharos Sándor, a világhírű atléta irányításával edzettek, míg a dobók edzéseit Váczi Pál vezette.
1968 és 1972 között a futók 3 arany- (Kovács Nándor 400 m, Kormos László 3000 m, Csipán Borbála 800 m), 3 ezüst- és egy bronzérmet szereztek. A dobók éremtáblázata egy kicsivel még jobb, hiszen ők 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek.
A leány diszkoszvető csapat kétszer is országos csúcscsal végzett az első helyen. A legeredményesebb versenyzője ennek az időszaknak Vranyecz Irén, aki súlylökésben egy arany-, két ezüst- és egy bronz-, valamint diszkoszvetés csapatban 2 arany- és 1 bronzérmet szerzett. Nem sokkal maradt el tőle Varga Gizella sem, aki diszkoszvetésben lett egyszer-egyszer el- ső, illetve harmadik, a két csapat elsőség, illetve harmadik helyezés mellett.
Ebben az időszakban érte el sikereit Ballai Zoltán, aki kajak kettesben 1967-ben Karlstadtban (Svédország) az Európa Bajnokságon 3. helyezést szerzett. Ezt a teljesítményét megismételte 1968- ban Snagówban (Románia), ahol az Ifjúsági Barátság Versenyen ugyancsak 3. lett.
1970 után válságos évek következtek az iskola történetében.

A demográfiai hullám levonult, és majd tíz évig alig 30 tanuló jelentkezett évente az intézménybe. A mélypont 1973, amikor is mindössze 126 diákot oktathattak tanáraink. A gimnázium létjogosultságáért kellett küzdeni, többször javasolták a megszüntetését. Budaörs azonban magáénak vallotta az intézményt, s megakadályozta a gimnázium felszámolását.
Bár ebben az időszakban – a sok bizonytalanság miatt – a tanulmányi eredmények visszaestek, a felvételi mutató 1973 és 1977 között 5,8 %-ra csökkent, de a közösségi, a diákélet területén komoly előrelépések történtek. 1971-ben került sor az első Budaörsi Diáknapok eseményeire. Ekkor a diáknapok programjában főleg sportversenyek szerepeltek, de megrendeztük az első szavalóversenyt is. Az első győztes Hauser Mária első osztályos tanuló volt, Ady Endre Szent Margit legendája című versét szavalta. A rendezvényeken legsikeresebben szerepelt osztály Horváth Ernő 2. osztályos tanuló által felajánlott vándorkupát nyerte el, mely serleget 1986-tól mindig az Illyés Napok összetett pontversenyében győztes osztály kapja meg.
Tanulóink nemcsak iskolai ünnepélyeken szerepeltek, de felléptek „Hol vagy Vietnam” címmel fiatal amerikai költők, valamint Radnóti verseiből összeállított irodalmi műsorokkal is.
Rendszeressé váltak a szombatonkénti klubdélutánok az iskolában, amelyeknek érdekes színfoltjává vált a téli szünet előtti utolsó tanítási napon megrendezett terítési verseny. Mind a diáknapok programjai, mind a terítési verseny majd a későbbiekben az Illyés Napok rendezvényeinek is alapját képezte. Önálló nyári tábort szerveztünk 1971-ben Abaligeten közel 20 tanuló részvételével, a következő évben Káptalanfüredre pedig több mint harminc diák jött el.
A tanulmányi versenyeken voltak most már sikeres diákjaink, Benkő Erika 3. osztályos tanuló 1975-ben orosz nyelvből megyei első, Gelencsér Endre 2.a osztályos tanuló 1980- ban angol nyelvből megyei második helyezést ért el.
1975 szeptemberében úgy indult be első osztály, hogy a tanulók fele testnevelés tagozatos képzésben részesült. A tagozatos tanulók a KSI színeiben versenyeztek. Középiskolás bajnokságokon ugyan nem olyan sikeresek, mint a 60-as évek sportolói, de néhány helyezést így is elértek tanulóink. Atlétikában Lak Erzsébet, Koszta Antal, Szakács István emelkedtek ki, kosárlabdában pedig Radovics József és Daróczi Eszter a későbbiek során eljutottak a felnőtt válogatottságig.
1975-ben megalakult 18 fővel az Országjáró Diákok Köre (ODK), amelynek első vezetője Szádeczky- Kardoss Endre, később Kovács Zsigmond, majd 1979- től Tóth Béla szervezte az országjáró túrákat. Legemlékezetesebb programjainak egyike ebben az időben az Aranyjelvényesek az Olimpiára mozgalomban való részvétel. Az 1978/79-es tanévben kezdődő esemény során tanulóink téli túrákon (30 km) vettek részt, továbbá kerékpározásban (100 km), evezésben (72 km) és futásban (25 km) teljesítették a szinteket, így sorsoláson vettek részt. Lak Erzsébet a szerencsés nyertesek közé került, jutalomképpen megtekinthette a moszkvai olimpia eseményeit.


Az 1970-es évek második felében kulturális eredményeinkre lehetünk a legbüszkébbek. 1977-ben három tanulónk részt vett a sárvári Diákírók és Diákköltők V. Országos Találkozóján, ahonnan két arany oklevéllel tértek haza (Budapest csak egyet kapott), Tóth Tibor 4. osztályos tanuló a vers-, Julis László 2. osztályos tanuló a prózakategóriában. 1979-ben, a VI. találkozón szintén három tanulónk vett részt, közülük Kemény István 3. és Filep Tamás 4. osztályos tanulók egyaránt bronz oklevelet kaptak. Ma már mindketten irodalmi életünk ismert alakjai, Kemény István verseket, Filep Tamás tanulmányokat ír. Ezekre a sikerekre majd a 80-as évek végén, a névfelvétel kapcsán, még hivatkozni fogunk.
Kulturális, de egyben tanulmányi sikernek is tekinthető, hogy 1980-ban Bubos Erzsébet 2.o. tanuló, Körmendiné Imre Erzsébet tanárnő tanítványa, a Kazinczy Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjébe került, ahol az első tizenöt között végzett

 


Az önálló gimnázium (1980-1984)


1980-ban fordulóponthoz érkeztünk, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 81/1980. vb. számú határozatával a gimnáziumot az általános iskolától szétválasztotta, szervezetileg 1980. július 1-jei hatállyal önállósította. A gimnáziumot önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel ruházta fel, fenntartója és közvetlen felügyeleti szerve a Pest Megyei Tanács maradt, az iskola neve Budaörsi Gimnázium lett. Az önálló gimnázium élére Asztalos Zoltánnét nevezték ki igazgatónak.
A tanári kar 13 főből állt, a gépírás, az ének-zene és a rajz tantárgyak oktatását továbbra is óraadók látták el.
Az 1980/81-es tanévtől kezdődően évfolyamonként már két tanulócsoportot indult, amelyek közül az egyik testnevelési tagozatos volt. Fontos megemlítenünk írásból, mintegy a későbbi közgazdasági képzés előfutáraként. 1982-ben 10 tanulónk az érettségi mellé gépírás szakképesítést szerzett. Az 1981/82-es tanévben a 3. évfolyamosok, már az új képzés szerint, fakultációs tantárgyakat választhattak. Ez azt jelentette, hogy az alaptantervi óraszámon felül a tanulók ún. fakultációs órákat vehettek fel, egyrészt azzal a céllal, hogy jobban felkészülhessenek a továbbtanulásra, másrészt gyakorlati fakultáció választásával a munkába állásra. 

Az új rendszerű oktatás igen eredményes volt, hiszen 1983-ban a felvételi mutatónk 34,5 %-os lett, amelynél jobbat csak a kilencvenes években tudtunk elérni. 1980 és 1984 között a felvételi arányunk 21,6 %-os mutatóval rendelkezett.
Az 1983/84-es tanévben a gimnáziumnak nyolc osztálya volt, a nappali tagozatos diákok létszáma először érte el a kettőszázat (212), a levelező tagozatosokkal együtt összesen 318 tanuló iratkozott be a gimnáziumba. Ennek a létszámnak a Rózsa utcai épület már szűknek bizonyult. A megyei tanács iskolaépítési programja ugyan nem tette lehetővé, hogy új gimnázium létesüljön, de nyolc tantermes általános iskola helyett 16 tantermes épült, amelynek egyik felét a gimnázium foglalta el 1983. szeptember 1-jén. Öt és fél évig adott helyet a középiskolai oktatásnak a mai Bleyer Jakab Általános Iskola.
1980/81-es tanévtől nem csak fél csoport, hanem a teljes 1.a osztály testnevelés-tagozatos lett. 1983-ban azonban már csak normál osztályba iskoláztunk be tanulókat. A következő évben labdarúgó csapatunk Váczi Pál irányításával megszerezte a megyei elsőséget. A csapat játékosai között szerepelt Zsivótzky Gyula, a későbbi ifjúsági Európa Bajnokságon győztes csapat tagja.
Az időszak legnagyobb sportsikereit azonban Kóczián Jenő érte el, aki 1983 és 1985 között 2 diákolimpiai első (súlylökés), 3 második (két diszkoszvetés egyéni, egy diszkoszvetés csapat) és 1 harmadik (kalapácsvetés) helyezést ért el. Váczi Pál tanítványának 17,99 m-es dobása 1985-ben még ma is országos középiskolás csúcs. A későbbiek során az első ifjúsági atlétikai világbajnokságon a legjobb magyar versenyzőként 4. helyezést szerzett.
Erre az időszakra tevődik a hagyományok kialakításának első tudatos lépése, az iskola megalapítja 1981- ben először a „Jó tanuló – jó sportoló” vándorserleget, majd a következő évben a „Legjobb tanuló”, a „Legjobb sportoló”, a „Kiemelkedő kulturális munkáért” és a „Kiemelkedő közösségi munkáért” kupákat. Az első alkalommal a fenti sorrendnek megfelelően Péntek Gábor, Czeti István, Kóczián Jenő, Csutka István és Toperczer Zsolt kapták meg a vándordíjakat. 1983-ban Csutka István a népszerű „Ki mit tud?” népi tánc kategóriájában az országos elődöntőbe került, de sérülés miatt nem tudta továbbfolytatni a versenyt.


A szakközépiskola beindulása, névfelvétel (1984-1989)


A nyugdíjba vonult Asztalos Zoltánné helyére az 1984/1985-ös tanévtől a Pest Megyei Tanács VB Dr. Veresegyházi Bélát nevezte ki igazgatónak. Az igazgatóhelyettesi teendőket Dr. Czeti Istvánné vette át, a tantestület létszáma 24 fő.
Az 1985. április 18-án elfogadott új oktatási törvény (1985. évi I. tv.) értelmében a gimnázium fenntartója 1986-tól a helyi tanács lett. 1986. szeptember 1-jén egy közgazdasági szakközépiskolai osztályban gépírás- ügyvitel szakon elkezdődött az oktatás, az intézmény hivatalos neve Budaörsi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolára változott. Az évfolyamonként három párhuzamos osztálynak (két gimnáziumi és egy szakközépiskolai) köszönhetően a nappali tagozatosok létszáma ugrásszerűen növekedett, ugyanakkor lassan megszűnt a levelező tagozatos képzés, ahol az utolsó osztály 1988-ban érettségizett.
A szakközépiskolai képzés beindítása mellett másik jelentős változás az volt, hogy 1988-ban egy negyedik párhuzamos – röplabda-tagozatos – osztályt iskoláztunk be, mintegy az 1986-ban érettségizett utolsó testnevelés tagozatos osztály folytatásaként. Az iskola tanulói létszáma ezzel 389-re nőtt. Az előzményekhez tartozik, hogy a KSI 1986-ban megszüntette röplabdaszakosztályát. A szülők a Budaörsi Gimnáziumba íratták be a lánycsapat tagjait, ennek a ténynek a hatására is 1987. május 5-én megalakult a Budaörsi Diák Sportegyesület, melynek elnöke Dr. Veresegyházi Béla lett.
A röplabda szakosztály mellett – amely az NB-II-es csapattal rendelkezett – kosárlabda és atlétika szakosztály is alakult. A röplabda szakosztály munkáját dr. Kotsis Attiláné, sokszoros válogatott sportoló irányította, vezetésével egy évig csapatunk az NB-I-ben is szerepelt. A későbbiek folyamán ritmikus gimnasztika és aerobik szakosztállyal bővült az egyesület.

A röplabdás lányok már 1987-ben elindultak az országos középiskolás bajnokságon és második helyezést szereztek, 1988-ban pedig már diákolimpiai bajnokok lettek Schadek Ferencné irányításával. A bajnokcsapat tagjai Schumeth Barbara, Hidvégi Andrea, Pekár Tímea, Szenczi Krisztina, Karádi Nikolett, Balázs Beatrix, Hercegfalvi Brigitta, Kuna Andrea, Bankós Emese voltak. A következő évben a röplabda-tagozatos osztály lányai szerepeltek kiválóan, harmadikok lettek. A tavalyi bajnokcsapat tagjai a „nagyok” (3-4. évfolyamosok) között, az V. korcsoportban értek el negyedik helyezést.
Azonban nemcsak a röplabdások könyvelhettek el sikereket ebben az időszakban, a ciklus elejére esik az atléta Kóczián Jenő országos csúccsal megszerzett diákolimpiai aranya (1984/85), és a végére a szintén atléta Fodor Kinga ezüstérme (1988/89), aki igazán majd az elkövetkező években, az V. korcsoportban fog kiemelkedő eredményeket elérni. Rajtuk kívül az atléták összesen 11 megyei bajnokságot szereztek.

A többi sportág közül úszásban 5, birkózásban 4, asztaliteniszben 1 megyei aranyérmet könyvelhettünk el. Dr. Veresegyházi Béla „kapitányságával” kétszer is megyei bajnokok lettek a labdarúgók. Az 1985/86-os és 1986/87-es tanévben első helyezett csapat tagja volt Wukovics László, aki az FTC, majd Újpest NB-I-es csapatában vált ismertté.
A tömegsport területén is szép sikereket értünk el, országjáró diákkörünk a megye legjobb ODK szakosztályává vált, évente több kirándulást, városismereti vetélkedőket szervezve. Különösen emlékezetes volt az 1987-es csillagtúra, amelyen az iskola minden diákja és tanára részt vett, különböző útvonalon elérve a célt, a Lajos-forrási turistaházat. 1988-ban Becz György megszervezte az első vízi túrát a Tiszán, mely a későbbiekben hagyományossá vált.
A tanulmányi eredmények közül kiemelkedett Czeti András kémiából (Kuthi Éva tanítványa) 1986/87-ben és Mester Edit magyar irodalomból (Szilágyi Katalin tanítványa) elért megyei első, továbbá Pápai Eszter orosz nyelvből és Bartha Orsolya német nyelvből megyei második helyezése. A szabadsáv és a fakultáció keretében már magasabb óraszámban (heti 4-5) lehetett az idegen nyelveket tanítani. Ennek eredményeként 1986-tól kezdődően tanulóink közül jó néhányan tettek sikeres állami középfokú nyelvvizsgát. Angol nyelvből 14-en, német nyelvből 7-en, orosz nyelvből 2-en vizsgáztak sikeresen. A felvételi mutató 1984 és 1989 között közel 12 %-os (11,93).

Erre az időszakra esik az első külföldi tanulmányutunk, majd első nemzetközi kapcsolatfelvételünk. 1985. április 3-9. között 32 tanulónk az NDK-ba utazott a tavaszi szünetben Koppány Eteléné és Oberczán Józsefné vezetésével. 1987 őszén a kölni Gymnasiums Schauertestrasse tanulóit és tanárait fogadtuk és 1988. április 11-19. között 27 tanulónk viszonozta a látogatást Kölnbe. A kísérő tanárok Seydewitz Gizella, Bayerné Gombási Zsuzsanna és dr. Veresegyházi Béla igazgató voltak. Érdekes megjegyeznünk, hogy a Művelődési Minisztériumtól ekkor még szolgálati kilépés engedélyezését kellett kérni.
Már 1983-ban egy nevelőtestületi ülésen felvetődött a névfelvétel kérdése. Az önálló gimnázium úgy érezte, hogy a név nem pusztán önmagáért fontos, hanem növeli a diákok és tanárok önbecsülését, szellemiséget lehet kialakítani, hagyományokat lehet kötni hozzá. A nevelőtestület kezdeményezésére és a diákság egyetértésével Illyés Gyula nevét szerettük volna felvenni. Indokaink között szerepelt, hogy „városunkban – az illyési gondolatok szellemében – él együtt a magyar és német ajkú lakosság”, továbbá hivatkoztunk az irodalom terén, a sárvári diákírók, diákköltők találkozóján elért sikereinkre. Az elutasítás azonnal érkezett, az iskola nem érdemli meg a nevet, javuljanak a tanulmányi eredmények.
Bár javasoltak más nevet is, de ragaszkodtunk Illyés Gyuláéhoz. 1988-ban már nem volt mit mondaniuk az illetékeseknek, s bár nem jó szívvel, megkaptuk az engedélyt a névfelvételre. November 1-jén egy emlékezetes műsor keretében került sor az ünnepélyes aktusra, amelyen jelen volt a költő felesége, Illyés Gyuláné, Flóra asszony és leánya Illyés Mária. A műsorban az illyési életmű magyarságát és általános emberi vonásait is felmutatva mesék, versek, énekek, drámarészletek hangzottak el a Szerző Aladárné által összeállított és Kovács Ferenc segítségével megrendezett műsorban. Zárásképpen Az egy mondat a zsarnokságról című, sokáig betiltott verset hallhatták a Jókai Mór Művelődési Ház nézői.
Az ünnepség után „… a diákok közül Mester Edit így fogalmaz: Olyan iskolát szeretnénk, ahová nemcsak tanulni járhatunk, hanem élni is. A közeljövőben a megye egyik legszebb és legmodernebb iskolája lesz az övék.” (Pest Megyei Hírlap, 1988. november 3., csütörtök)
Az 1988/89-es tanév második félévét tehát az új iskolában kezdhette meg az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. A Pest megyei beruházásban megvalósult épülethez a város egy uszodával járult hozzá.


 Önálló épület, új program (1989-2004)

1989-ben Dr. Veresegyházi Béla nem adta be pályázatát, Budaörs Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tóth Bélát nevezte ki igazgatónak. Az 1985-ös törvény most tette először (és utoljára) lehetővé, hogy az igazgatóválasztásnál a tantestületnek egyetértési joga legyen.
1989. szeptember 1-jén 412 tanuló és 38 tanár vágott neki az új tanévnek. A létesítmény valóban minden igényt kielégített: kémia-, fizika- és biológiaelőadó tágas szertárakkal, gyors- és gépíróterem elektronikus gépekkel, jól felszerelt tornacsarnok, 25 m-es tanuszoda, 500 fő befogadására alkalmas aula, 100 fős ebédlő található a 12 tanterem mellett az épületben. Az iskola udvaron egy hatalmas amfiteátrum, egy-egy bitumenes és salakos pálya és egy hatvanméteres futópálya állt a rendelkezésünkre.


 De az iskolát azóta is állandóan bővítettük, hiszen a létszám állandóan emelkedett és 1998 óta állandóan 500 fölött van. A cégek, vállalatok betelepülésével nemcsak Budaörs városa fejlődött, hanem az általuk befizetett szakképzési hozzájárulás, később a fejlesztési támogatás révén intézményünknek is lehetősége volt mindig a legmodernebb számítógépek és számítástechnikai eszközök beszerzésére. Az elektronikus írógépeket felváltották a számítógépek, kialakítottunk két informatikai szaktantermet, de megújultak a bútorok, a táblák is. 1993-ban beépítettük a tetőteret a tanári fölött, majd 1999-ben új épületszárny hozzáépítésével létrehoztuk a gyakorló irodát. 2000- ben újabb épületszárnnyal gazdagodtunk, ahol egy ének-zene és egy rajztermet alakítottunk ki. 2003- ban a 60 m-es futópályát 110 m-re hosszabbítottuk meg és műanyag-borítással láttuk el. Az atléták számára egy 300-m-es futókört adtunk át.
A fentiekből is kitűnik, hogy az iskola fejlesztése, bővítése tekintélyes anyagi erőforrásokat igényelt. Jelenleg az állami támogatások nem fedezik az intézmény működési költségének 50%-át sem, a feltételeket Budaörs Város Önkormányzata teremtette és teremti meg. Az iskola menedzselése tehát nem kis feladat, a gazdaságosság érdekében vállalkozásba adtuk konyhánkat és a takarítást. A kis létszámú gazdasági részleg 1992 óta Nagy Józsefné irányítása alatt áll.
Amint említettük, az önkormányzaton kívül fejlesztési hozzájárulásukkal budaörsi és nem budaörsi cégek egyaránt támogatták és támogatják iskolánkat.
Legnagyobb támogatóink közé tartozik többek között a Metro Holding Hungary Kereskedelmi Kft, a Lagermax, a Jungheinrich Hungaria Bt, a Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet, a Budaörsi Településgazdálkodási Kft, a Bank Austria Creditanstalt Rt, az OTP Bank Rt, a Pannon GSM, a Tetra Pak Hungaria Kft, a Westel (T-Mobil), a Sláger Rádió, a Magyar Telefonkönyv Kiadó Kft, a Starpack Kft, a CAIB Értékpapír Rt, a Biofilter Kft, a Sasad Szövetkezeti Rt, a Kuhn Kft, a Swietelsky-Útvasút Kft, a Tesco- Global, az Ericsson, a Baumgartner Autószalon, a GMAC Hungary Bank Kft, a Diego, az Opel Kft, a Vivendi, a MOL, az IHLS Kulturális-Szolgáltató Kft.
A tárgyi feltételek javulása mellett szükség volt a tartalmi megújulásra is, az új értékrend kialakítása érdekében. Már az iskola 25 éves évfordulójára megjelentetett évkönyvbe ezt írtuk: „Illyés Gyula szellemében olyan iskolát szeretnének kialakítani, ahol mindenki képességeinek megfelelően dolgozik, ahol érték a tanulás, a tudás, ahol kölcsönösen tiszteletben tartják egymás személyiségét és jogait, s ahol mindenki tudja, mivel tartozik önmagának, iskolájának, az országnak s szűkebb pátriájának, Budaörsnek”.
A tartalmi megújulás szakmai változtatásokat igényelt. Az 1989-től felgyorsuló társadalmi változások kapcsán egy sor olyan társadalmi igény (a nyelvtudás felértékelődése, a munkaerőpiac igényeit figyelembe vevő szakképzés, az állampolgári felelősségtudatra nevelés, kreativitás stb.) fogalmazódott meg az iskola felé, amely szükségszerűvé tette a meglévő tantervek megváltoztatását.
Az értékrend és a tanterv megújítása egy új programot eredményezett, amit még az is sürgetett, hogy egyre több iskola jelentkezett új helyi programmal, s ez az oktatásban is versenyhelyzetet teremtett.
Az iskola helyi programjának kialakítása 1989 szeptemberében kezdődött, s első változata 1991 decemberében készült el. Fontos megemlítenünk, hogy ekkor még nem volt kötelező a programkészítés, a tantestület megújulási vágya és felelősségtudata hozta létre az elsőt, amely 1998-ig volt érvényben, ám alapelemei a jelenlegi programunkban is megtalálhatók.

Módosítás dátuma: 2012. február 28. kedd, 12:28
Hirdetés

Természetbarát kör

Iskolánk tanulóinak az alábbi napokon szervezünk túrákat:

szeptember 30.
október 14.
november 25.
december 9. vagy 16.
január 27.
február 17.
március 24.
április 8. - Budaörsi Kopárok teljesítménytúra
június 2. vagy 9.


Budaörsi Kopárok 2017:

Fotók a 2017-es túráról

időpont:  2017. április 2., vasárnap

információk a TTT honlapon

  koparok2017 1

 

 

Előző Kopárok:

A 2016-os Kopárok túra képekben

Budaörsi Kopárok 2014:

Fotók a 2014-es túráról

Beszámoló a 2014-es  Kopárok túráról

Budaörsi Kopárok 2013:

A 2013. április 7-ei túrán közel 900 lelkes túrázó vett részt.

Beszámoló és fotók a 2012-es túráról, egy lelkes résztvevőtől.

Angol diákszínjátszás iskolánkban

Iskolánk 1993 óta vesz részt az Országos Angol Diákszínjátszó Fesztiválon, és számos szép sikert tudhatunk magunkénak.  Csaknem minden évben dobogós helyezést értünk el az országos döntőben, sőt 1997-ben és 2002-ben első helyezettek lettünk.

antigone1997

bővebben

| + - | RTL - LTR

budaors    animacio oko ebcl   bdse  ecdl        penziranytu       tehetseghu 120X240 euroexam logo_colour_big

Cím: 2040 Budaörs Szabadság út 162.
Tel: 23/420-608; Fax: 23/420-541
E-mail: gimnazium_kukac_illyes-bors.sulinet.hu
OM azonosító:037742